C6 kezdőlapnak | Kedvencekhez adom

Budapest

Mi is felfedtük...

Ajánlom ismerőseimnek

morzsi 2007. szeptember 18., kedd 13:53


Valahogy mostanában nehezen értelmezek szavakat... a felfedéssel is gondom volt, de most nem ez a lényeg. Elmentünk, nyitogattunk, nevetgéltünk, feltöltődtünk.

Magam is meglepődtem, hogy egy tömeg önmagában képes pozitív hatással lenni rám. Nézzük gyorsan, mi minden történt. Lelkesen sétáltunk a Lánchídhoz, ahol rögtön a magyar valóság fogadott.
az osztásaz osztás
mondtam, hogy strapabírómondtam, hogy strapabíróIngyen esernyőőő, remek! Hatalmas tömegbe fúrtuk be magunkat, összeszorított fogakkal: "Bírd ki, bírd ki!" - bíztattam magam. Sokan 4-5 esernyőt felmarkolva hagyták el a helyszínt.
Gondolom még a nagyinak is vittek, végül is olyan drága egy esernyő... meg aztán strapabíró darabnak tűnt. Olyan, ami több emberöltőn át kísérhet majd generációkat. Na, de szerencsére hamar hozzájutottunk ketten két ernyőhöz és innentől következett a boldogsághormon-termelés. Sok ember ácsorgott a hídon, de nem volt kényelmetlen. Mindenki békén hagyta a másik auráját. Vártunk, vártunk, aztán a valahonnan ismerős, de azóta se jöttem rá honnan-moderátor lány kedvesen megkért minket, hogy nyissuk ki, csukjuk be a sötétzöld eszközöket.


főpróbafőpróba

A "főpróba" alatt nem bírtam ki és felmásztam a pillérre, hogy felülről is megnézzem, milyen több ezer zöld esernyő kinyitva. Rosszabbik énem azonnal megszólalt: de jó lett volna vinni egy pirosat!

Gyorsan ott termett mellettem egy biztonságos bácsi, aki így szólt: "Légyszíves, ne mássz fel a pillérre!".

a pilléren ülvea pilléren ülve Válaszul bólogattam, de még maradtam egy kicsit, meg fotózni is kellett. Bácsi szépen, türelmesen megvárta, amíg végeztem, majd lesegített. Én elnézést kértem a rosszalkodásért, ő meg mondta: "semmi probléma!"... képzeljétek még mosolygott is. Hm... ott mitől volt mindenki jó fej?

A fényes nappal kinyitott esernyőknek van valami furcsán pozitív hatása a tömegekre is meg az ember hangulatára is. Az az érzés fogott el, amikor én tudom magamról, hogy stikkes vagyok, de jó látni, hogy ennyi sorstársam van.

juhúúújuhúúú

Az is jó érzés volt, hogy több ezer embert úgy is össze lehet trombitálni ma Budapesten, hogy nincs kiabálás, dobálózás, szitkozódás. Csak vigyorgás az esernyőkkel... Amikor vége lett a rendezvénynek, nyitott ernyőkkel, még mindig vihorászva leballagtunk a hídról, és mindenki ment a maga útjára.

még mindig a pilléren ülvemég mindig a pilléren ülveközeleg a helikofferközeleg a helikoffermagasabbraaamagasabbraaanevetnevethazafeléhazafelé

Fotók: szoja

Kapcsolódó linkek
Csak belépett felhasználók kommentezhetnek. Lépj be (az oldal tetején), vagy kattints ide a belépéshez.
Regisztrálni itt tudsz.